Kakasd község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Bonyhádi kistérség
Lakosság: 1780 fő
Terület: 20.8 km²
Népsűrűség: 85,58 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 74

Fekvése

Tolna megyében Szekszárd és Bonyhád között a 6-os számu főút mentén.

Története

Kakasd neve, mint községnév, először egy Zsigmond király korából való oklevélben, 1436-ban szerepel. Feltehető, hogy a település a nevét valamely Kokas nevű köznemesi családról kapta. 1572-ben a község lakossága 60-90 fő lehetett. Fő termelési ágait a búza és a bor képezték, de nagy jelentőségű volt az állattenyésztés is. Konyhakerti és iparnövényeket is termeltek. A török hódítások ideje alatt Kakasd elnéptelenedett. Az 1713. évi összeírásokban már újra szerepel, majd pár évvel később lélek száma ismét 80-90. A betelepülők között jelentős a német ajkúak száma. Kakasd lakossága volt az első egész Magyarországon, amely az 1840-es országgyűlés által megengedett örökváltsági szabadság jogán magát földesuraitól megváltotta. Ez idő tájt 986 lakója volt Kakasdnak. /részletek Sebestyén Ádám: Kakasdi stációk c. könyvéből/

Kakasd légifotója

Nevezetességei

Faluház (Makovecz Imre)
Római katolikus templom (Szent Mihály arkangyal)
Szent Anna-kápolna
Harangtorony

Következő községek

További községek